16.~Peter~

Nyúzottan és fáradtan ébredtem. Lassan kászálódtam ki az ágyból , majd halkan indultam meg a fürdőbe. Levetkőztem, és indultam volna a zuhany alá, de a tükörnél megtorpantam. Elszörnyűlködve néztem végig tükörképemen. Hajam csapzott volt, sminkem teljesen szétkenődött az arcomon, és rászáradt a bőrömre. Kék szemeim fakón néztek vissza rám , arcom meggyötört , és álmos volt...
Idegesen mértem végig magam ... ez nem én vagyok !
Lemostam a sminkem, majd beálltam a zuhany alá. Megmostam a hajam is , majd egy törülközőt magamra tekerve siettem vissza a szobámba. Felöltöztem, majd megszárítottam a hajam, és laza kontyba kötöttem. Visszasiettem a fürdőbe, majd feltettem egy halvány smineket , és késznek nyílvánítottam magam. Felkaptam a táskám , majd leosontam a konyhába . Meggyőződésem, miszerint Harry még alszik kudarcba fulladt . A pultnál ült, és a kávéját szürcsölgette. Meglepetésemben megtorpantam , és értetlenül méregettem.

-Szia - köszönt meg sem fordulva.

-Jah...szia - köszöntem zavartan , majd táskám lerakva beléptem a konyhába.

A hűtőhöz sétáltam, és előhalásztam belőle a tejet. Kerestem egy tálkát , és töltöttem bele, majd megkerestem a műzlit, és helyet foglaltam az asztalnál. Háttal ültem Harrynek , de még így is éreztem , ahogy engem néz. Gyorsan elfogyasztottam a reggelim, majd elmosogattam.

-Hányra jönnek ? - kérdeztem, miközben a kanalam törölgettem.

-A srácok 9-re a többiek , meg 10-re - válaszolt .

-Rendben - zártam le a beszélgetést.

Felkaptam a táskám, és kikerülve Harryt kiléptem a házból. A hideg szél erősen fújt, mire átrázott a hideg. Gyorsan visszaléptem a házba, majd felkaptam a farmerdzsekim , és újra útnak indultam. Lehajtott fejjel léptem a nyüzsgő utcára , és elindultam a tömeggel. Szerettem ezt a környéket , mindig nyüzsögtek az emberek, és én szerettem ezt. Este ugyan, mintha egy temetőben lettem volna, de reggel mindig megvolt a kellő tömeg. Férfiak és nők siettek a munkahelyükre , párok sétáltak kézenfogva , nevetgélve. A madarak csicsergése, a gyermekek önfeledt nevetése , a városi nyüzsgő élet...nekem ez volt a kikapcsolódás.
Már messziről kiszúrtam Stacyt és Josht, akik a kocsinak támaszkodva vártak rám, és egy sráccal beszélgettek. Értetlenkedve álltam meg melletük , mire Stacy azonnal a nyakamba ugrott.

-Sziasztok ! - köszöntem , miközben vidám barátnőm tartottam, nehogy elessünk.

-Szia Lauren !  - ölelt meg Josh is, mikor Stacy végre levegőhöz juttatott.

Mosolyogva öleltem vissza, majd tekintetem a -számomra- idegen fiúra emeltem. Kék , kockás inget , farmert , és Nike cipőt viselt. Sötétbarna haját egy pirosas sapka alá rejtette. Kisfiús mosoly terült el az arcán , miközben barnás zöld szemeivel fürkészve figyelt.

-Szia Peter vagyok - nyújtotta a kezét.

-Lauren - mosolyogtam rá kedvesen.

Beszálltunk a kocsiba , és el is indultunk. Stacy és Josh ültek elöl , mi pedig Peterrel hátul. Mint kiderült , Josh legjobb haverja , elég jó fejnek tűnt. Az út rövid volt, így nem sokat tudtam vele beszélgetni , de azért egy kicsit megismertem. Nagyon vicces, aranyos srác , és az a mosoly...elvarázsolt. Mint egy nagyra nőtt gyerek.
Miután leparkoltunk , szinte egyszerre szálltunk ki , és indultunk meg a London Eyehoz. Megvettük a jegyeket, majd beszálltunk a kabinba. Lassan elindult a kerék, mi meg izgatottan figyeltük a tájat. Már párszor ültem rajta, de még mindig elkápráztat a kilátás . A Temze hullámzó vize , a Big Ben , a Tower Bridge , minden . Mikor már eléggé megcsodáltam mindent, csendben letelepedtem az egyik ülésre , és Stacyéket figyeltem. Sütött róluk , hogy szeretik egymást. Ahogy együtt nevettek, ölelték egymást , az a pillantás, amivel egymást nézték.... számba keserű íz költözött... Vajon engem is fog valaha így szeretni valaki ? Ilyen gyengéden, ilyen mélyen ? Fogok én valakit így szeretni ?
Aztán eszembe jutott Harry , és a kedvem mégjobban elment mindentől.

-Hé , min gondolkozol ennyire ? - lökött finoman oldalba Peter.

-Én .. csak... semmin ... - hajtottam le a fejem.

-Bocsi , nem akartam tapintatlannak tűnni ... - szabadkozoztt.

-Nem semmi csak... - hebegtem.

-Fiú van a dologban ugye ? - kérdezte finoman.

-Igen, de inkább mesélj magadról - tereltem a témát.

-Oké - mosolyodott el , majd mesélésbe kezdett.

Mosolyogva hallgattam minden egyes mondatát. Sokszor felnevettem , de volt , hogy izgatottan hallgattam. Sok mindenben hasonlítunk , ezért is fogott meg annyira . Mint kiderült , ő is gitározik , sőt, saját bandájuk is van , ahol Josh a dobos...na ezt nem tudtam eddig...
Érdeklődve hallgattam, ahogy a próbákról mesél. Aztán én is meséltem kicsit magamról , és mire észbekaptunk, már le is érkeztünk.
Bepattantunk a kocsiba , majd elindultunk a Nando's felé. Az út csömdben telt, senki nem beszélgetett. Odaérve kerestünk egy szimpatikus helyet, majd rendeltünk . Mindenféléről beszéltünk , majd miután megettük , elköszöntünk egymástól. Mivel én közel lakok gyalog indultam el, míg a többiek kocsival.

10 perc sem telt bele, már a kapu elött matattam a kulcsok után. Kinyitottam , majd beléptem a kertbe. Felsiettem a lépcsőn, majd be is léptem a házba.
Harry már javában készülődött,már fél nyolc volt  óra volt. Szóra sem méltatva felsiettem az emeletre , és fáradtan terültem el az ágyamon. Csak nekem lehet ekkora szerencsém, hogy egy fedél alatt kell laknom Vele . Komolyan, mért nem lehet , olyan életem, mint más 18 éves lánynak ?
Nagy sóhaj hagyta el a szám, majd felültem , és a szekrényhez sétáltam. Kinyitottam, majd kutakodni kezdtem benne. Kiválasztottam nem túl elegáns szettet , és a székemre helyeztem. Átcsoszogtam a fürdőbe , majd eresztettem egy kis meleg vizet a kádba. Hajam felkötöttem , majd óvatosan beléptem , és elmerültem a gőzölgő vízben. Az időérzékem teljesen elhagyott , fogalmam sincs hány percig áztathattam magam ott , de mikor kiszálltam , már kihűlt a víz. Magamra tekertem a törülközőm , majd kiengedtem a hajam. Felkaptam a fésűm , és óvatosan bontani kezdtem. Balról jobbra haladtam, és kifésűltem az összem csomót, ami a hajamba akadt. Göndör, csokoládébarna hajam , szépen omlott a vállamra , miután végeztem. Már lassan a derekamig ért, de meg sem fordúlt a fejemben, hogy levágassam , imádtam , hogy lobog a szélben.
 Mosolyogva nyomtam le a kilincset , és kiléptem a folyosóra , de abban a pillanatban meg is torpantam. Egy csokoládé barna szempárral találtam szembe magam , amik meglepettséget tükröztek.

-Jézus, már itt vagytok ? - estem kétségbe, látva, hogy nem vagyok egyedül az emeleten.

-Amint látod... - mondta semleges hangnemben , de a szája szegletén mosoly bújkált.

Aprót bólintottam, majd kikerülve a szobámba sliccoltam. Gyorsan megtörölköztem , majd felvettem a ruhám és újra célba vettem a fürdőt. Feltettem egy -a szokottnál kicsit erősebb- sminket , majd nyugodtan lépkedtem le a lépcsőn. A nappaliba vettem az  irányt , ahonnan jóleső nevetések tompa zaja hallatszott ki. Hallkan léptem a helyiségbe, ezért is lehetett, hogy senki nem vett észre.

-És ... és ...akkor ... - fulladozott a nevetéstől Louis

-Ne folytasd ... elég volt ennyi ! - röhögött Liam .

Fogalmam sem volt min nevetnek ennyire , de elnézve az 5 fulladozó srácot ....nem is akartam tudni ! Harry már a hasát fogta röhögésében , Zayn teljesen elterült a szőnyegen , és levegőért kapkodva nevetett. Niall is kellőképpen ki volt , hasát fogva fulladozott a kanapén , elképzelésem sem volt, mi lehetett ennyire vicces. Felhúzott szemöldökkel figyeltem az eseményeket , miközben senki nem vette észre, hogy itt vagyok. Ekkor Niall már annyira nevetett, hogy szó , szerint lefordúlt a kanapéról ! Ekkor már én sem bírtam tovább , kitőrt belőlem a nevetés, mire mindenki felém kapta a fejét.

-Hééé , sziaa Laureeen ! - futott hozzám Louis, játszva az 5 éves kisfiú szerepét.

Nehéz elhinni, hogy ő itt  a legidősebb... inkább hasonlít egy 3 éves kisgyerekre , mint egy 22 éves érett felnőttre.

-Sziasztok - intettem, mikor Louis elengedett.

-Szia - köszöntek kórusban, ami kezd félelmetes lenni.

Mosolyogva helyet foglaltam a fotelon , és nevetve hallgattam ahogy hülyülnek . Komolyan, ha lenne ,,Ki a leghülyébb ?" verseny, fölényesen nyernének. Az idő nagyon hamar eltelt, egyet pislogtam , és már csöngettek is.


Nem tévedtem sokat, mikor kijelentettem, hogy a pár ember nekem nem annyi , mint Harrynek ! Az emberek csak úgy özönlöttek a lakásba még mindig , a zene dübörgött, az italok pedig egyre jobban fogytak. Az emeleten minden hálószoba kulcsra volt zárva, de így is féltem, hogy valami részeg betöri az ajtót. Az italommal a kezemben törtem magamnak utat a tömegben , hogy kijussak a kertbe. Az alkoholszag csak úgy áradt az emberekből , szerintem a háromnegyedük már most hulla részeg volt. Nagy nehezen kifurakodtam az emberek közül, és kiléptem a kertbe. Fiatalok enyelegtek , nyalták falták egymást mindenhol , részegek bolyongtak ide-oda támaszpontot keresve. Valaki ismerőst kerestem, és tekintetem meg is állapodott Zaynen , aki a falnak dőlve cigizett. Mosolyogva indultam meg felé , miközben kikerültem pár embert, akik inbolyogva próbáltak megkapaszkodni bennem .

-Szia ! - próbáltam túlüvőlteni a zenét.

-Szia - köszönt vissza, miközben nagyot szívott a cigibe.-Ööö....kérsz ?

-Nem - ráztam meg a fejem - Mióta cigizel ?

-Lassan egy éve, de már próbálok leszokni ! - szabadkozott azonnal.

-Engem nem zavar... - mosolyodtam el , majd közelebb léptem, hogy elengedjek egy nem túl józan lányt.

-Nagyon kerülöd Harry .... - nézett a szemembe.

-Én ...nem kerülöm - mondtam, de hangom bizonytalan volt.

-Nem szóltál hozzá egy szót sem - fújta ki a füstöt.

-Nem volt alkalmam vele beszélni ... - rántottam meg a vállam.

-Engem nehéz átverni, Lauren ! - szívott még egy utolsót a cigibe, majd kifújva a füstöt elnyomta azt.

-Vettem észre...- dünnyögtem.

Halvány , győztes mosoly futott át az arcán , majd közelebb lépett, és átölelte a vállam. Kezdem azt hinni, hogy a lelkembe lát....de komolyan !

-Perrie ? - kérdeztem

-Tegnap utazott el - fagyott le az arcáról a mosoly.

-Oh , turnéjuk van... - állapítottam meg.

-Igen... - sóhajtott - Nem kérsz valamit inni ?

-Nem, nekem itt van - emeltem meg a poharam.

Zayn bólintott majd elindult befelé. Pár percig csendben álltam, olyan érzésem támadt , mintha valaki figyelne . Óvatosan körbenéztem, de semmi furcsa nem tűnt föl, mégis rossz előérzetem volt...