13.~Fájdalmas igazság~

~ Semilyen álarc nem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs...


Hova keveredtem ? Hát 5 idióta közé... nem hinném, hogy ép eszű ember , egyáltalán feltudja-e fogni , hogy lehet valaki ennyire hülye ?
Soha életemben nem nevettem annyit, mint tegnap este ...soha! A fiúk szinte az összes turnés vicceket, poénokat , szivatásokat és történeteket elmesélték , majd a mostani turné szivatásait  kezdték tervezgetni. Volt ott minden , filcel rajzolni a másik arcára , kezére, lábára, hasára, bárhova , álmában kivasalni Harry haját, de csak az egyik oldalon, féloldalasan leborotválni a másikat , minden! Liam még azt is megsúgta nekem , hogy az egyik koncerten, majd lefogja húzni Harry gatyáját, hogy visszaajon neki valamit. Persze ezt csak velem osztotta meg, így egész este állhattam a kiskutyaszemeket, hogy mondjam el a többieknek is...

Reggel...vagyis inkább délután , vidáman ébredtem, még az égnekálló hajam, sem szabta kedvem. Kifésültem, majd lófarokba kötöttem. Fölvettem egy vatikolt sortot , és egy egyszerű fehér toppot. Bepakoltam a táskámba -telefon , pénztárca és ilyenek- majd lerobogtam a lépcsőn. Anya és des a konyhában ebédeltek , Harry pedig még aludt.

-Jó reggelt ! - köszöntem, majd én is leültem , hogy megebédeljek.

-Jó reggelt - mosolygott rám Des.

Anya elém rakta a gőzölgő ételt, amit hamar el is fogyasztottam. A hűtőhőz sétáltam, és kihalásztam a baracklevet , majd tölötöttem egy pohárba , és meg is ittam.

-Elmentem Stacyhez - mosolyogtam anyáékra, majd kiléptem az ajtón.

Mikor kiértem azonnal megcsapott a frissen lenyírt fű jellegzetes illata, mely keveredett a fenyőfák gyanta illatával. Mosolyogva indultam el a tömeggel , miközben minden percét kiélveztem , ennek a gyönyörű időnek. A nap hét ágra sütött, sugarai perzselték puha bőröm.
Befordultam a már jól ismert utcába, és 2 perc múlva már a kapu elött vártam , hogy az kinyíljon.

- Szia - köszöntem, mikor megpillantottam a felém igyekvő barátnőm.

- Szia - mosolygott rám , majd szorosan megölelt -Várjunk csak... mi történt a csuklóddal ?

-Ööö... az igen hosszú mese ... - néztem törött csuklómra - De legalább rajzolhatsz rá !

-Én ráérek - mosolyodott el, majd együtt beléptünk a hűvös lakásba.

A szobájába mentünk, és letelepedtünk az ágyra. Elmeséltem a csuklóm történetét , amit Stacy érdeklődve hallgatott. Mikor befejeztem zavartan hajtottam le a fejem, amit Stacy is észrevett.

-Lauren ? - nézett mélyen a szemembe - Nekem mindent elmondhatsz !

-Tudom...- mosolyogtam halványan - Igazából fogalmam sincs semmiről ! Azt hittem utálom, gyűlölöm ...de...de most asszem...

Haboztam... Nem voltam biztos abban, amit mondani akarok , abban sem, hogy mit érzek ...

-De most asszem...megkedveltem -mondtam ki a számomra fájdalmas igazságot.

Lassan felemeltem lehajtott fejem , vártam Stacy mit mond , de ő csak sokatsejtetően mosolygott.

- Tudod, én ezt már valahogy sejtettem - mosolygott rendíthetetlenül.

Én is elmosolyodtam , és megragadva egy párnát, Stacy fejéhez vágtam. Azt az arcot, amit akkor vágott sosem felejtem el. Nem vártam meg mit lép, mégegyszer hátba vágtam. Na erre már azért ő is ugrott , és pár másodpercen belül az én fejemen csattant a párna. Nevetve püfföltem, ahol értem, de Stacy is cseles volt. Akkorát csapott az oldalamhoz, hogy elvesztettem az egyensúlyom, és a padlón kötöttem ki. Stacy nevetve konstantálta ügyeségét , mire én is elnevettem magam. Feltápászkodtam , majd visszaültem az ágyra.

-Joshal megvagytok ? - váltottam témát .

-Igen .. olyan meseszerű minden , tiszta rózsaszín köd ! - áradozott boldogan - Júj, tényleg ma jön át , megvárod ?

-Persze, szívesen megismerném...bár már látásból ismerem... - gondolkoztam el, mire Stacy felnevetett.

-Jó fej , te is kedvelni fogod - állt fel - Kérsz inni ?

Mosolyogva bólintottam, és elindultam utána a konyhába. Stacy tölött a poharakba vizet , amit el is vettem. Óvatosan belekortyoltam, mert hideg volt. Miután megittuk leültünk a TV elé , és betettünk egy filmet.
A film biztos nagyon jó volt, csak mi nem nagyon figyeltük. Az egészet végigbeszélgettük , pletykáltunk egy kicsit, így hamar elrepült az idő.
Csengettek. Stacy ment, hogy ajtót nyisson, én pedig az előszobában vártam , hogy visszajöjjenek.

Az ajtó nyílt majd egy ismerős srác lépett be rajta. Barna haja gondosan be volt lőve , fehér pólót és kék pulcsit viselt. Kedvesen mosolygott rám , miközben beljebb lépett, hogy Stacy be tudja csukni az ajtót.

-Szia , Lauren vagyok - mutatkoztam be mosolyogva.

-Josh - mondta aranyosan.

-Akkor én nem is zavarok tovább ... - kaptam fel a táskám - Örülök , hogy találkoztunk , sziasztok !

-Szia - ölelt meg Stacy , majd kiléptem az ajtón.


Hazaérve első utam a zuhanyzóba vezetett , Harry szólt, hogy olyan 10 fele indulunk Zaynhez. Levetkőztem, majd beálltam a zuhany alá. Sokáig áztattam magam, majd miután már úgy gondoltam, csak pazarlás amit csinálok , kikászálódtam , és egy törülközőt csavarva magam köré, visszavonultam a szobámba. Megtörtölköztem, majd megszárítottam a hajam . Kivasaltam , majd kisminkeltem magam. Felvettem a már előre kikészített ruhám  , majd megálltam a tükör elött.
Egy ,,elmegy" jelzővel illettem magam, majd kistáskám felkapva indultam meg lefelé. Harry a nappaliban ült, és a TV-t kapcsolgatta unottan . Mikor meghallotta , hogy jövök , felpattant ,és elém sietett.

-Nagyon szép vagy - mondta egy hatalmas vigyor mellett, mire lesütöttem a szemem.

-Köszi - mondtam pironkodva.

Harry felém nyújtotta a kezét, amit zavartan elfogadtam. Elköszöntünk anyáéktól, majd elindultunk a mostanra már kihalt utcán. Úgy beszéltük meg, hogy Zaynnél találkozunk, és onnan hívunk taxit.
Csendben sétáltunk a sötétben, amit néha néha az utca lámpa fénye tört meg.  Mostanra feltámadt a szél , és  nagy erővel kapott bele a hajamba. Szemebe fújtma , amitől egy percig nem láttam semmit, így nevetve megtorpantam. Lassacskán sikerült eltűrnöm , így indulhattunk tovább.

-Mikor először megláttál, mit gondoltál rólam ? - törtem meg a csendet, és fejem Harry felé fordítottam.

-Azt , hogy milyen jól nézel ki egyszáll bugyiban és pulcsiban - vigyorgott kajánul, mire oldalba böktem.

-Nem számítottam vendégekre ! - játszottam a sértetett , mire Harry nevetve közelebb húzott magához.

Egyik kezével átkarolta a derekam , így testem teljesen övéhez simult. Szívem olyan hevesen vert, hogy attól féltem meghallja. Érintésére megremegett a térdem , ami még engem is meglepett. Sosem volt még olyan , hogy egy fiú egyetlen kis érintése ilyen érzelmeket vált ki belőlem...ez megrémisztett.

-Milyen mérges is lettél... - nevetett továbbra is - Látnod kellett volna az arcodat...fuuu

-Látom jól szórakoztál rajtam ! - vágtam durcás képet, amit komolyan is gondoltam.

-De még milyen jót ! - vidult továbbra is , mire belebokszoltam egy jó nagyot a vállába.

Kezdett nagyon idegesíteni, hogy ennyire viccesnek tartotta a viselkedésem . DE mégis hogy kellett volna viselkednem , ha beállít hozzám nevelőapám sosem látott fia ?!

-Jól van, ne durcizz - emelte védekezően maga elé a karjait - Befejeztem !

-Köszönöm - mosolyodtam el .

Befordultunk egy ismeretlen utcába , és pár perc múlva meg is érkeztünk. Harry szólt, hogy Liam , Louis és Zayn barátnői is jönnek, így egy kicsit féltem ... mi lesz ha nem kedvelnek ? Jó tudom, a fiúkkal való találkozásom nem épp arra vall, hogy érdekelne mit gondolnak rólam, de ez most igen ...
Mély levegőt vettem, majd beléptem Harry után a villába...