-Rendben. -mosolyogtam, majd magamhoz szorítottam.
-Ablakokat csukd be, estére vihart mondanak !- lépett elém Des és puszit nyomott az arcomra
-Nyugi már !- nevettem
Anyu és Des kilépett az ajtón , majd becsukták azt. Kómás fejjel indultam az emeletre, egyenesen a fürdő felé. Levetkőztem , majd gyorsan, szinte kapkodva megmostam a hajam . Magam köré csavartam a törülközőt és visszacsoszogtam a szobámba.
Fölöltöztem , de a ruhám alá a fürdőruhám fettem föl, majd a kifésültem göndör hajam. Föltettem egy kis sminket , és késznek nyilvánítottam magam.A szekrényhez lépkedtem és kihalásztam belőle a fürdőruhám, és a törülközőm, majd bepakoltam egy táskába. Lerobogtam a konyhába és elkészítettem egy sonkás szendvicset. Leültem a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t , miközben nagyokat haraptam a szendvicsembe. Hirtelen megakad valamint a tekintetem.
Harry Styles és Taylor Swift szakított !
Sokan úgy gondolták , hogy a nőcsábász hírében álló Harry Styles végre megállapodik country énekesünk, Taylor Swift mellett, de megint a rosszakaróknak lett igaza. A pár alig 1 hónapot bírt ki egymás mellett, de viszonyuk mára már annyira elmérgesedett, hogy egy teremben sem képesek normálisan viselkedni egymással. Közben Harryt már lencsvégre kapták pár lánnyal azóta , de ezeket nem tudjuk megerősíteni.
Nem vártam meg , míg vége lesz , gyorsan elkapcsoltam egy másik adóra. Sosem voltam kapó az efféle kitalált pletykákra, sőt... igazából nem szívesen lennék rokona a srácnak...szegény ismerősei , biztos szégyenkezhetnek érte... valószínűleg a testvéreit is sokat bántják...ha eggyáltalán van neki! Apropó testvér...vajon milyen lehet, ha van tesód ? Ezt már sosem fogom megtudni, ugyanis nincs és nem is lesz testvérem! Apa és anya szeretett volna mellém még egy gyereket , de anya nem tudott teherbe esni , vagy ha sikerült is , mindig elvetélt! Egy idő után már annyira megviselte a gyerekek elvesztése , hogy nem próbálkoztak tovább...Apának ugyan azóta lett gyereke...de ő már nem az apám! Itthagyott minket és azóta ránk sem hederít!
Desnek fogalmam sincs van-e gyereke. Mikor megkérdem mindig kitér a válasz elől és anya sem mond semmit! Igazából semmit nem tudok az életéről...nem tudom volt-e felesége vagy gyerekei, mert sosem válaszol....
Gondolatmenetemből a csengő hangos csengése ránt ki. Gyorsan kikapcsolom aTv-t, és megtörlöm a szám, majd az ajtóhoz sietek. Alig , hogy kinyitom egy szőke hajú lány ugrik a nyakamba.
- Lauren!- kiálltja boldogan , mire elnevettem magam.
-Stacy, nyugi ! - nevetek.
-Naa, mehetünk ? - kérdi mosolyogva.
Gyorsan visszaszaladok a táskámért, majd bezárom magam mögött az ajtót. Kilépve a forgalmas utcára, megcsap a nyár jellegzetes illata. Az eget madarak csiripelése, kocsik hangos kipufogója, dudája, boldog nevetések, csobbanások és beszédfoszlányok sokasága tölti be. A nap pókálóként szövi be a fák ágait.Most még gyönyörű az idő, de pár perc múlva lehet hogy már zuhogni fog az eső. Ilyen London, mindig jó, ha van nálad esernyő, bármilyen szépen is indul a nap...
Önfeledten, és nevetgélve sétálunk az utcán , a strand felé.Ugyan nekem van kocsim, de Stacyvel mi jobban szeretünk sétálni, főleg ilyen gyönyörű időben!
20 perc séta után meg is érkezünk a strandra, kifizetjük a belépőt, majd helyet keresünk.Letelepedünk, majd levetkőzünk fürdőruhára, és már indulunk is a víz felé.
-Fuuu, már majdnem megdöglöttem ! - könnyebbül meg Stacy, mikor elmerül a langyos vízben.
-Ma nagyon jó idő van ahhoz képest, hogy estére nagy vihart mondanak !- állapítom meg , majd alámerülök a vízben én is.
Úszkálunk egy kicsit, majd nevetgélve ülünk ki a medence szélére napozni.
-Képzeeeeld, na kit hívott randira Josh ??? Hát engem !- mosolyog nagyon boldogan barátnőm
-Mi? Mikor? Hogyan?- élénkülök föl.
Stacy hosszú magyarázásba kezd, én pedig izgatottan hallgatom. 9. óta bele van zúgva Joshba, de eddig csak barátok voltak...vagy néha még azok sem, de most Josh randira hívta! Elképzelem mennyire boldog lehetett abban a percben...még a szokottnál is boldogabb !
-És pénteken megyünk étterembe !- ecseteli boldogan.-Jaaaaaaj....
-Mi az ?-kérdem
-Nincs semmi ruhám...mit vegyek fel ?- néz rám kétségbeesetten, mire elmosolyodom.
-Majd együtt veszünk valamit, van időnk!-nyugtatom meg
Stacy megkönnyebülten bólint , majd tovább mesél Joshról...Mikor már nem tud olyat mondani, amit ne tudnék, visszamegyünk a vízbe és úszkálunk egy kicsit, majd kimegyünk és letelepszünk a törülközőkre.
-Na és, veled mi van?-kérdi kíváncsian.
-Nem jön be senki, ha erre célzol!- nézek rá, majd tovább eszem a jégkrémet, amit vettünk.
-Senki ? - emeli rám újra tengerkék szemeit, mire megrázom a fejem.
Úszkálunk , és csúzdázunk még egy csomót, majd olyan 4 óra körül elindulunk haza. A nap még mindig vakítóan süt, nyoma sincs felhőknek, de mint mondtam, ez London...bármelyik percben megeredhet.
Stacyék háza elé érve elköszönünk egymástól , majd hazafelé veszem az irányt.Csöndesen haladok az egyre kihaltabb utcákon, majd 8 perc séta után megérkezek a házunkhoz.
-Megjöttem!- kiálltom, de rájövök, hogy anyuák elmentek.
Fáradtan rakom le a kulcsokat és a táskám a pultra, majd a a fürdőbe indulok. Vagy fél óráig áztatom magam, hogy elszálljon a klórszag a bőrömből. Kikászálódok a kádból, majd magam köré csavarom a törülközőm, és a szobámba sétálok. Fölveszek egy sortot és egy toppot itthonra, majd megtörlöm a hajam. Nem szárítom meg , mert az csak károsítja , a napon úgy is megszárad.
Fölkapom a könyvem és kiülök a szobámból nyíló teraszra. Nem vagyok az a ,,bulizzunk, rugjunk be , mert az milyen menő" típus. Én inkább akkor már itthon vagyok és olvasok, vagy ilyenek...lehet irtó bénán hangzik, de nem érdekel! Nem tartom magam strébernek, annyira jo tanuló nem is vagyok, de szeretek olvasni, és kicsit sem érdekel mit gondolnak mások !
A nap lassan lemenőben volt, és a szél is feltámadt, kezdtem fázni.Hirtelen megdörrent az ég, ami hatására fölsikítottam.Becsuktam a könyvem, és gyorsan visszaszaladtam a szobámba. Végigjártam minden szobát és helyiséget és becsuktam az ablakokat.Az eső szemerkélni kezdett, majd pár másodperc alatt hatalmas vihar kerekedett. Behúztam a függönyöket, és letelepedtem a kanapéra. A szobát óriási villanás töltötte be, még így, behúzott függönyön keresztül is, majd megdörrent az ég, de olyan hangosan, hogy azt hittem, leszakad a ház. Az egyik ablak hirtelen kicsapódott, minek hatására félelem lett urrá rajtam. Lemerevedetten ültem a fotelban, mozdulni sem bírtam.A szél süvített odakint, az eső pedig kezdte eláztatni a parkettát.
Gyorsan felálltam, de bátorságom rögtön elszállt, mikor újra hangos dörrenés rázta meg a házat.Sikítva rohantam az ablakhoz, és gyorsan becsuktam, majd fölrohantam az emeletre és becsuktam magam után az ajtót.
Az ágyba vetettem magam , és a fejemre húztam a takarót. Mélyeket lélegeztem, és próbáltam másra koncentrálni. Bedugtam a fülesem és max.-ra kapcsoltam a hangerőt.
A zene megnyugtatott és ellazított...fáradtan döltem hátra és lehunytam a szemem...
********
-Jesszus !- sikítottam és kitéptem a fülemből a lejátszót
A max. hangerő nem volt a legjobb húzásom, és arra fölriadni, hogy süketítően hörög valami a füledbe, aztán végképp nem kellemes!
Lehúztam magamról a takarót és körülnéztem...a vihar még mindig észtvesztően tombolt odakint, és kezdtem megint félni. Gyorsan átöltöztem fehérneműbe és újra magamra húztam a takarót.
Kint dörgött és villámlott , hallani lehetett ahogy a szél süvít...órákig forgolódtam, de nem jött álom a szememre, tulságosan zaklatott voltam...
Próbáltam másra gondolni, végső elkeseredésemben már pónikra és szivárványokra koncentráltam , de ez sem jött be...
Az idő tombolt odakint , és legszivesebben elüvöltöttem volna magam, hogy elég legyen , de nem tehettem!
Fülemre húztam a párnát, és már a sírás folytogatott , annyira féltem, de azt nem tudtam, hogy mért ? Mért rémiszt meg ennyire az idő ?
Fülemet a csengő hangos csengése ütötte meg, mire felkaptam a fejem...Ki a fene lehet itt ilyen időben ?! És hajnali fél 3-kor ?!
Ilyedten ültem az ágyamban, hátha csak cseng a fülem, de a csengő rendíthetetlenül szólt. Minden bátorságom összeszedtem, magamra kaptam egy pulcsit és kiléptem a szobámból. A folyosó sötét volt és kihalt, néha-néha megvilágította egy egy villanás. Megszeppenve indultam a lépcsőhöz, miközben a csengő rendíthetetlenül szólt...KI a fene lehet ?!!
Mikor elértem a lépcsőt, megmarkoltam a korlátot és óvatosan elindultam lefelé. Az ég agyot dörrent , amibe beleremegett minden porcikám! A csengő mellett, mostmár az ajtón is dörömbölt valaki, nagyon be szeretett volna jönni.
Szerencsésen leértem a földszintre és a kapcsoló után nyúltam , de a lámpa kiégett. Mostmár teljesen beparáztam, az idő tombol, a villany kiégett, és valaki dörömböl az ajtón.
Lassan megindultam és lélegzet visszafolytva közelítettem az ajtóhoz. Ahogy egyre közeledtem , egyre hangosabb is lett a dörömbölés.
Odaértem, és megragadtam a kilincset, de eszembe jutott, mi van ha valami gonosz ember, ezért megragadtam az ajtó mellett lévő esernyőt. Összeszedtem minden bátorságom és elforgattam a kulcsot, majd lenyomtam a kilincset...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése