Rémülten kaptam hátra, kezemmel rögtön megpróbáltam lehámozni az illető kezét. Sikerrel jártam, mert elgyengült a szorítása , mire azonnal megfordultam , és izomból arcon csaptam. Az alak rögtön fájó pontjához kapott , mellyel egy időben hátra léptem egy lépést.
-Neked elment az eszed ? - kérdezte mérgesen egy ismerős hang.
-Harry ?! - lepődtem meg - Te - te voltál ?
Harry nem válaszolt , ehelyett kiegyenesedett , és a sütő felett lévő kislámpához ment , majd felkapcsolta. A konyha azon nyomban kivilágosodott , így meggyőződhettem, hogy tényleg Harry az. Hirtelen óriási méreg öntötte el a testem , mért kellett ezt csinálnia ?
-Mi értelme volt annak, hogy halálra rémissz ? - kérdeztem ideges hangnemben.
-Forrócsokiért jöttem le ,és nem akartam felébreszteni apuékat ! - kezdett bele gúnyosan mosolyogva - Épp a bőgrét akartam a pultra tenni, mikor berontottál , és hát... mért ne ?
Halk nevetés tört fel torkából , gúnyos , nyertes nevetés. Izzó tekintettel meredtem rá , legszívesebben neki estem volna , de mikor léptem , újra fájdalom hasított a talpamba. Halk sikoly szökött fel torkomból , mire Harry értetlenül kapta felém a fejét. Értetlensége egy szempillantás alatt változott iszonnyá, amint megpillantotta a követ beterítő , kis vértócsát. Szemeim könnyel teltek meg , majd szép lassan végig is folytak arcomon , miközben ajkamba harapva folytottam el újra feltörő sikításom. Pillanatok töredéke alatt történt minden , egyik percben még a pultba kapaszkodva álltam, a másikban pedig már a földön találtam magam , amint Harry épp a felállításommal küszködik. Hangos dobogás rázta meg a házat, majd alig egy másodperc múlva kicsapódott a konyhaajtó , és Des ijedt arca jelent meg .
-Itt meg mi történt ? Lauren , mért fek... - Des vonásai megkeményedtek , szinte futva termett mellettem - Jól van, nincs semmi baj !
Könnyedén húzott fel a földről , és leültetett a székre , miközben Harryt szinte arrébb lökte. Lábam már rég nem vérzett , egyszerűen csak a vér látványa volt, ami kikészített. A seb nem volt nagy , a fájdalom viszont annál inkább. Anya rontott be a konyhába , rémült arcal termett mellettem , várva a magyarázatom.
-Én ..csak..- szipogtam, mert még mindig émelyegtem.
-Az én hibám ! - hallottam meg Harry hangját - Megakartam viccelni , csak azt nem vettem számításba, hogy milyen esetlen tud lenni .
-Így akartad megviccelni ? - kérdezte anya idegesebben a kelleténél.
-Ő rontott rám , mint egy betörőre , nem direkt ejtettem el a bögrét - emelte kezeit maga elé.
-Szóval az én hibám , mi ? - fordultam felé ültemben .
-Nem csak az enyém ! - emelte fel a hangját .
-Értem ... - álltam fel, mire Des karom után kapott, de én egy bólintással jeleztem, miszerint nincs semmi bajom .
Hátat fordítva nekik lassú léptekkel indultam meg a szobám felé. Minden lépésnél ügyeltem, hogy ne lépjek a sebre, melyet közben már Des betapasztott . Elvánszorogtam az ágyamig, majd belevetettem magam párnáim sokaságába.
6 nappal később
December 31.
Hátam a kanapé karfájának döntöttem , miközben izgatottan figyeltem legjobb barátom. Lábaim combján pihentek , könyökével lazán támaszkodott végtagjaimra. Arca feszűlt volt , minden figyelmét a kezében lévő készülékre fordította , mely időnként felpittyegett. Végül nem bírtam tovább , ajkaimat hangos nevetés hagyta el , mire idegesen lepisszegett.
-Úgysem nyersz ! - nyújtottam ki a nyelvem , mire fejét egy pillanatra felém kapta.
Barnás zöld szemeiben elszántság csillant, majd teljesen belevetette magát a játékba. Fejemet csóválva néztem , ahogy gyermek módjára koncentrál , és nem is álltam messze az igazságtól ! Ő egy nagy gyerek .
Hangos dobogás rázta meg a házat , mire tekintetem a lépcső felé kaptam, ahol pár perc múlva meg is jelent Harry. Megigazgatva kék pólója végét , összevont szemöldökkel nézett körbe , majd tekintete megállapodott rajtam. Sima melegítőnadrád volt rajta , göndör haja kócosan lógott szemébe , amint megindult felénk.
-Apáék már elmentek ? - lépett a helyiségbe, majd megállt mögöttem .
Arcára meglepődöttség ült ki, amint megpillantotta a telefonjával szórakozó Petert , de rögtön rendezte vonásait. Fejemet idétlenül hajtottam hátra, így nagyjából szemébe tudtam nézni , ha csak fejjel lefelé is.
-Igen , holnap este jönnek - közöltem semleges hangnemben.
Peternek szerintem fel sem tűnt, hogy valaki belépett köreinkbe, átszellemült arcal nyomkodta a készüléket. Láttam Harryn, hogy nem nagyon érdekli mondandóm , összeráncolt szemöldökkel méregette barátom, kivel a kanapén osztoztunk, nem túl igazságosan. Egy alig észrevehető vállrándítás közepette hajtottam vissza fejem , kezeimet összekulcsólva az ölembe ejtettem. A TV halkan ment a háttérben , kellemes volt háttérzajnak , így nem a síri csendben ültünk.
-Basszus , lemerült a telefonom ! - kapta fel a fejét mérgesen Peter.
Hangos nevetés tört fel torkomból, mely betöltötte az egész szobát. Azonban, mikor újra levegőhöz jutottam furcsa helyzetben találtam magam. Peter arcvonásai megfeszültek , ám nem a játék miatt... Tekintetem Harryre kaptam, ki feszült arcal nézett farkasszemet Peterrel. Ijedten néztem újra Peterre , aki ezt észrevéve azonnal rendezte vonásait. Megszokott kisfiús mosoly jelent meg az arcán, ám én átláttam rajta.
-Harry ő itt Peter - néztem Harryre, kinek szintén rendeződtek arcvonásai - a legjobb barátom.
Mindkét fiú biccentett , mire én kezdtem összezavarodni. Pár percig néma , feszült csend telepedett ránk, majd Harry arcán erőltetett mosoly jelent meg , és távozott a szobából. Felhúzott szemöldökkel fordultam Peterhez, aki épp a telefonját helyezte bosszankodva a dohányzóasztalra.
-Ez mi volt ? - kérdeztem türelmemet vesztve.
Lábaimat leemeltem a fiú comjáról , és törökülésbe húztam, majd vártam. Peter tekintetét felém fordította , ám a szokott pajkosság eltűnt szeméből , helyette furcsa érzések kavarogtak szemében.
-Semmi - válaszolta vállat rántva, majd hátradőlt a kanapén.
Zavartan néztem rá , majd inkább megráztam a fejem...Szilveszter van, nem most fogok idegeskedni !
Kifújtam a bentartott levegőt, majd ökleimre támaszkodva fellőktem magam álló helyzetbe.
-Hozok töltöt - közöltem , mire Peter arcán halvány mosoly futott át.
Gyorsan lépkedtem ki a nappaliból, majd a szobámba indultam. Kettesével szedtem a fokokat , míg felértem az emeletre, ahol rögtön betrappoltam a szobámba. Kihúztam az íróasztalom fiókját , majd feltúrtam a füzeteimet , mire megtaláltam a keresett tárgyat. Kezembe vettem, majd elkezdtem feltekerni, miközben kiléptem a szobámból. Mivel figyelmem a töltő tekergetése kötötte le , nem vettem észre , hogy Harry is épp kilép a szobájából, csak miután már szépen egymásnak mentünk.
-Javaslom előre nézz ! - morgott bosszúsan .
-Jól van , bocs - válaszoltam flegmán , majd indultam is a lépcső felé.
-Lauren , várj ! - szólt utánam, mire visszafordultam - Zaynnél lesz ma buli , terveztél valamit mára ?
Felhúzott szemöldökkel mértem végig a fiút , hátsó szándékot keresve mondandója mögött, ám nem nagyon találtam. Fejem oldalra döntöttem , miközben karom összefontam mellkasomon.
-Peter mindjárt indul , mert mindjárt megérkezik a testvére Amerikából , vele szilveszterezik - kezdtem bele .
-Ezt igennek veszem - mosolyodott el , mire csak egy gúnyos grimaszt vágtam.
Hátat fordítva lerobogtam a lépcsőn , majd a nappaliba siettem . Mosolyogva nyomtam Peter kezébe a töltőt , melyet azonnal be is dugott , majd helyet foglalt a kanapén. Kezében telefonját szorongatta , feszülten várta hátha folytathatja a játékot, melyből, saját elmondása szerint, rekordot fog dönteni.
Nevetve figyeltem, ahogy felragyok az arca , majd boldog mosollyal az arcán folytatja a játékot. Lehuppantam mellé , állam jobb vállának döntöttem , miközben mosolyogva figyeltem , ahogy a készüléket mozgatja.
-Sikerült ! Rekordot döntöttem ! - kiálltott fel majd tekintetét ravaszul rám emelte .
Gyermeki pajkosság csillant szemében , majd tenyerét felém nyújtotta. Bosszús sóhaj szökött fel belőlem , majd farzsebembe nyúltam , és előhalásztam 3 dollárt, amit a kezébe is nyomtam. Boldogan süllyesztette zsebébe , majd tekintetét újra rám emelte.
-Ezt most benézted Picúr ! - húzott magához nevetve.
Durcásan húztam össze magam , de bekellett látnom igaza van... ezt benéztem! Halk nevetés hagyta el a szám , miközben belebokszoltam Peter vállába. Óvatosan elhúzódtam , majd kényelmesen hátradőltem , lábaimat felhúztam , és kanapé szélére illesztettem.
-Szerencséd volt - rántottam vállat.
-Ahogy akarod - nevetett fel , mire nekem is mosolyra húzódott a szám.
Lábam felemeltem , majd Peter arcába nyomtam , aki erre rögtön hátrébb húzódott , kezeivel leemelve lábam. Értetlenség ült ki arcára, azonban szája szeglete felfelé konyolult.
-Te teljesen hibbant vagy - nevetett fel végül , lábaimat combjára helyezve.
Meghökkenve eltátottam a szám , azonban belül én is nevettem . Fejem a kanapé karfájának döntöttem , miközben szemeimet egy pillanatra lehunytam. Halk nevtés hagyta el ajkaimat , mely megtörte a csendet, mely csak fél percig tartott. Azonban jókedvem a telefon hangos csörgése zavarta meg. Peter a készülék után kapott , arca felragyogott.
-Aaron az , biztos most szállt le a gépe - nézett rám, mire izgatottan elmosolyodtam.
-Akkor öltözz, és siess - pattantam fel.
Az előszobába szökdécseltem , és kihalásztam Peter kabátját a szekrényből , majd a fiú kezébe nyomtam.
-Kezdem azt hinni, hogy örülni fogsz, ha elmegyek, ezért siettetsz ennyire ! - húzta fejébe a sapkáját.
-Biztos - forgattam meg a szemeimet, majd kitártam az ajtót - Jó szilvesztert ! És említs meg a tesódnak !
-Oké - ölelt magához , miközben belepuszilt a hajamba.
Mosolyogva figyeltem, ahogy bepattant a kocsiba, majd kikanyarodott az utcára. Behajtottam az ajtót , majd vidáman indultam meg a konyhába , de az ajtóban meglepődötten konstantáltam, hogy nem vagyok egyedül. Amint Harry megérezte, hogy itt vagyok, fejét rögtön felém fordította. Ügyet sem vetve rá a hűtőhőz csoszogtam , majd kihalásztam a naracslevet , amit a pultra helyeztem, míg kerestem egy poharat.
-Nem tudtam, hogy ennyire jóban vagytok Peterrel - jegyezte meg Harry, miközben helyet foglalt az asztalon egy tál makaróni társaságában.
-Pedig igen - válaszoltam , miközben kitöltöttem a narancssárga folyadékot.
Csend telepedett ránk , feszült csend , mely keserűséggel töltötte be a szívem. Helyet foglaltam a Harry melletti széken , és belekortyoltam a narancslémbe, melyet azonnal meg is ittam.
-Hányra megyünk ? - kérdeztem , tekintetem Harry felé fordítva.
-9 - nyelte le az épp megrágott falatot.
-És most szólsz ? - fogtam a fejem, majd felpattantam a székről.
Berontottam a fürdőbe , majd lekapkodva magamról a ruhát beálltam a zuhany alá. A meleg víz kényeztetve folyt végig puha bőrömön, miközben villámgyorsan mostam a hajam. Szinte kizuhantam a kabinból , majd testem törőlközőbe bugyolálva a szobámba siettem.Gyorsan magamra kaptam egy világos farmert , hozzá egy fehér, bő pólót , majd egy fekete ,vékony bőrdzsekit. Nem akartam feszengni a ruhában , elvileg bulizni megyünk nem ? Lehet nem a legszexibb összeállítás, de legalább én vagyok . Hajam megszárítottam , majd kifésültem , és úgy hagytam ahogy van. Miútán felhelyeztem a sminkem, megkönnyebűlten fújtam ki a levegőt... 20:28 volt, pont elkészűltem időben. Belebújtam a karácsonyra kapott cipőmbe , majd késznek nyilvánítottam magam.
Boldogan szökdécseltem le a lépcsőn , göndör hajam lobogott mögöttem.Leérve érdeklődve néztem körbe, de Harrynek nyomát sem láttam , így leültem a pult mellett álló székre, és vártam. 10 perc múlva kezdtem azt hinni, hogy átvert, vagy itthagyott , ám szerencsére kétségeim elszálltak, mikor megjelent a göndör fiú a lépcső alján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése